A mozaikkészítő

Róth Miksa a mozaikkészítés mesterségét Velencében tanulta ki. 1897-es tanulmányútja végén két olasz mestert hozott magával Pestre: Giovanni Barbust és Pietro Labusst, akikkel az első világháborúig kapcsolatban maradt. A tanulás és a kísérletezés mellett (minden bizonnyal olasz segítői tevékeny közreműködésével) már az első évben több köztéri munkát készített. Az Építő Ipar 1889-es cikke szerint a mozaikkészítést "nálunk eddig majdnem kizárólag az olaszok kultiválták, és mi ebbeli szükségleteinket szintén Olaszországból hozattuk.
De most örömmel látjuk, hogy hazánk iparművészeti fejlődése eme hiányt is csakhamar pótolni fogja, amennyiben Róth Miksa üvegfestő az üvegmozaik terén is akarván munkásságát érvényesíteni, újabban nagyobb műintézetet rendezett be, amelyben már számottevő munkálatok készülnek, így többek között az Athenaeum Kerepesi úti homlokzatán lévő üvegmozaik-munkák; jelenleg pedig a kőbányai templom egyik oltára számára készül egy nagyobb szabású oltárkép." A változást jelzi, hogy 1897 után megjelenő hirdetései szerint már lehet rendelni tőle "monumentális üvegmozaik munkákat velenczei módra, homlokzatokra és belső díszítési célokra". Az üvegfestő Róth érdeklődése a mozaikkészítés iránt legfeljebb Magyarországon tűnhetett szokatlannak, külföldön számos hasonló példáról tudunk. Mivel rendszeres olvasója volt a német szaklapoknak, aligha kerülték el a figyelmét például azok a híradások, melyek a kölni dóm ez évben megkezdett, 1350 négyzetméteres padlómozaikjának kivitelezéséről szóltak. Főként azért, mert a munkát August von Essenweintől az általa is ismert és nagyra becsült Fritz Geiges üvegfestő vette át. A Walla-családdal ekkoriban kialakuló kapcsolatai is erősíthették benne a mozaik iránti érdeklődést, hiszen Walla József cége a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legszínvonalasabb terazzógyára volt.

Róth nem csupán kitanulta a mozaikkészítést, hanem sikeresen kísérletezett technikájának megújításával is. Két éven belül speciális vakolatalapot szabadalmaztatott, kísérletezett a Zsolnay-féle eozinmázas elemek és a Tiffany-féle opalescens üveg mozaikként való felhasználásával, kidolgozta a fénytelenített üvegmozaik készítésének módszerét, és új technikát fejlesztett ki a Hold utcai Postatakarékpénztár építéséhez, hogy képes legyen Lechner Ödön igényeinek megfelelően "szabadkontúrú" mozaikvirágokkal díszíteni az épületet. Első komoly nemzetközi elismeréseit: az 1900-as párizsi világkiállítás ezüst-, az 1902-es torinói, illetve az 1904-es Saint Louis-i világkiállításon elnyert aranyérmét is szecessziós mozaikjaira kapta. Itt jelentős sikert ért el szecessziós stílusú, mozaik díszítésű kandallóival - melyből egy példány megtekinthető az Emlékház Róth Szalonjában.

Szecessziós stílusú mozaik kabinet képein túl hamarosan komoly állami megbízásokat nyert el. Így például a királyi vártemplomban a Szent Jobb fülke mozaikjait készíthette el. (A templom a második világháború során erősen megrongálódott. Az ötvenes években azonban a megmaradt mozaikot leszedték eredeti helyéről és a Balatonalmádiban újjáépített Szent Jobb kápolnában helyezték el - ma is ott látható.) Ugyancsak Róth készíthette el a Deák mauzóleum hatalmas mozaikképeit Székely Bertalan tervei alapján (a Székely Bertalan-féle vázlatok ma is láthatóak az Emlékház Ebédlőjében), a Szerviták terén a Török Bankház homlokzati mozaikját, ami máig a legnagyobb budapesti köztéri mozaik - vagy épp a Zeneakadémia földszinti mozaik képét. Az első világháború idején az "ellenséges" olasz mozaikkészítő munkatársaitól meg kellett válnia, később pedig a gazdasági nehézségek miatt nem kapott mozaik megrendeléseket . Az Emlékházban fennmaradt 1917/18. évi jegyzetfüzetében ezért a következő bejegyzés olvasható: "Mozaikot beszüntettem 1918. szept. 10-én."
Jelentősebb mozaik munkáinak felsorolása megtalálható a "Róth Miksa fontosabb művei" című fejezetben.

Hírlevél

Iratkozzon fel rendszeres hírlevelünkre!

Facebook közösség