- Milyen állapotban volt a ház 1911-ben, amikor Róth Miksa ideköltözött?

- Fényi Tibor igazgató: A házat az a Steindl Imre tervezte, aki a Parlamentet is. Róth, Gelb Sámuel bútorgyárostól vette meg a házat. Újjáépíttette lakóházzá, illetve az udvarban lévő három emeletes épületet üvegfestő és mozaik műteremmé alakíttatta. Róthnak megmaradt az építkezéskor használt notesza, tehát tudjuk, hogy melyik párizsi áruházból rendelte a szőnyeget, kivel készíttette a csillárokat, vagy hol vette a bútorokat. Három, nagy szoba ugyanolyan állapotban van, mint az ő idejében, ugyanazok a bútorok, műtárgyak láthatóak ma is, mint akkor.

- Akkor is voltak a házban üvegfestmények?

- Igen. Egyrészt a nappali szoba ablakát a kor szokásának megfelelően szecessziós üvegfestményekkel látta el, hogy ne lássanak be az utcáról, másrészt a lépcsőházban elhelyezett egy üvegfestmény feliratot: "Ars longa-vita brevis". /A művészet örök az élet rövid.) Ez a szecessziós üvegfestmény egészen 1989-ig itt volt, de valaki ellopta Róth lányától, az akkor már nagyon idős Amáliától. Viszont mi a korabeli fotók alapján ezt az üvegfestményt újra gyártottuk.

- Hogy lett a lakásból emlékház?

- A II. világháború alatt először egy német katonai üzemet szállásoltak be ide, majd ezt követte egy orosz katonai üzem, végül a Petőfi Politikai Tisztképző Akadémia. A családnak azonban megengedték, hogy két szobát használjon az egykori tulajdonukból. A családi legenda szerint Róth Amália - aki egyébként elég lendületes személyiség volt - 1949-ben bement a Parlamentbe Rákosi Mátyáshoz, az akkori miniszterelnökhöz. Elmondta, hogyha Rákosi most az apja által festett üvegablakok alatt üldögélhet, akkor legalább Róth családját, özvegyét és gyermekeit ne tegyék ki abból a házból, ahol ezek az ablakok készültek... Ezek után két szobát megtarthattak és abban éltek - nagyon különös körülmények között, mert a két helyiségben szinte az egész Róth életművet fölhalmozták. Hatalmas mennyiségű műtárgyat, tervet, ablakokat, bútorokat. Az idős hölgyek, Róth Miksa özvegye és lánya, szó szerint, sasszézva jártak a műtárgy-hegyek között, és végig arról álmodoztak, hogy a lakásból múzeumot fognak létrehozni. Erre 1989-ben nyílt lehetőség, amikor Amália örökösödési szerződést kötött a Magyar Állammal, amennyiben a szülőházában múzeumot hoznak létre, akkor az egész Róth hagyaték az állam tulajdona lesz. 1999 novemberében nyílt meg a Róth Miksa Emlékház, múzeum, melyet hamarosan tovább építünk. 10 évig tartott, míg elkészült az első épület, az egykori családi ház, mi most elkezdjük felépíteni a műhely épületét, ahol majd fiatal iparművészek, restaurátorok stúdió lehetőséget kapnak, és ott dolgozhatnak. Reméljük, három év alatt elkészül.

- Róth Miksa felmenői közül kik foglalkoztak üveggel?

- A nagyapjáról, Róth Sámuelről tudjuk, hogy az 1830-as években üvegfestő, üveges volt. Részt vett a 48-49-es szabadságharcban, amiért teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az ő fia, Róth Miksa apja, Zsigmond, szintén korának neves üvegese, üvegkereskedője volt. A Pesti Üveges Cég utolsó céh mestereként az Andrássy úti paloták jelentős részének ő volt az üvegfestője.

Részben tőlük tanult Róth Miksa, de két évet töltött külföldön is, tanulmányúton. Két öccse közül az egyik szintén üvegfestő volt, a másik színész, Pesti Kálmán, aki az életrajzában leírja, hogy amikor, mint színész megbukott, akkor mindig elment a bátyjához üvegfestőnek.

- Róth Miksa hogyan került kapcsolatba a mozaikkészítéssel?

- A nászútjuk során Olaszországban, 1896-ban, mikor feleségül vette Walla Jozefát, akinek az apja Walla József, a kor legnagyobb cement vízmű gyártója volt és a terazzó és a mozaik csempe gyártásban szerzett komoly hírnevet. Róth a nászúton elhatározta, hogy visszatér Muranóba és Velencébe, és kitanulja a mozaik művességet. Nem csak kitanulta, de Európa szerte a legelismertebb megújítója lett a mozaik technikának. Ő készített először úgynevezett kabinet mozaik képet, amit úgy kell elképzelni, mint egy festményt, kerete van a mozaiknak, és arrébb lehet vinni. Addig ilyet nem készítettek. Itt a múzeumban, olyan Róth mozaikok láthatók, melyek világszerte, a mai napig, az adott kor legfontosabb művészettörténeti darabjai közé tartoznak. Például a mozaikba, mely egy sík művészet, Róth elkezdett plasztikus elemeket beépíteni. Kis apró mozaik kövek mellé Tiffany üvegbetéteket, vagy nagy darabokat és más anyagokat. Föltalált és szabadalmaztatott egy olyan technológiát is, mely során üveglapok közé vékony aranylemezt égetett be. A felületére újabb és újabb üvegréteget rogyasztott, amitől az egyenetlen lett és ezekből az 5x5 cm-es arany, üvegmozaik szendvicsekből készített képeket. Megújította a mozaik technikát, amit aztán Olaszországban, a mozaik őshazájában, hatalmas mennyiségben kezdtek újra gyártani. Az olasz király két alkalommal is a civileknek adható legmagasabb polgári kitüntetéssel tüntette ki Róth Miksát.

- Itt a múzeumban melyik a leghíresebb munkája?

- A Felkelő nap című mozaik, amit 1900-ban a Párizsi Világkiállításon mutattak be. Nagyon nagy sikert aratott, ezüstérmet nyert. A nyugati művészettörténet azóta is számon tartja ezt a mozaikot. Bárhol a világon, ha Közép-Európát vagy az európai szecessziót bemutató nagy kiállítást rendeznek, akkor mindig elkérik tőlünk. Ez a mozaik többet van házon kívül, mint belül. Budapesten több helyen látható Róth mozaik, de a legszebbek itt vannak a múzeumban.

Az enteriőrön és a mozaikokon kívül ötven üvegfestménye látható nálunk. Az időszaki kiállításunkon historizáló és szecessziós üvegeit mutatjuk be. Róth egyetlen év alatt váltott. A Honfoglalás ezredik évfordulójának emlékére rendezett kiállításig, ami nagyon sikeres volt, historizáló stílusban dolgozott, részben ezt várták el tőle, majd azonnal váltott és onnantól szecessziósra váltott. A legnagyobb sikereit is ezekkel az alkotásokkal érte el.

Mindig vannak kisebb időszaki kiállításaink is. Most Gyermek László munkásságát mutatjuk be, aki 40 éven keresztül volt a műterem vezetője. A fia, - Róth Miksa nagyon jó barátja - katonaorvosként hadifogságba esett és a gulágon raboskodott, ahol lefestette a lágert, a rabtársakat és a környéket. Az apja kiállítása mellett, az ő rajzaiból is láthatnak néhányat.

A Róth Múzeum a legtöbb amerikai, japán, francia útikönyvben úgy szerepel, mint az egyik "legszerethetőbb kis múzeum", ahol a legjobban látható, érezhető, hogy milyen volt Magyarország a XX. század elején. A külföldiek nagyon szeretik a múzeumot. Járt már itt Oscar-díjas amerikai színésznőtől kezdve, mindenféle nemzetiségű csoport. Sok magyar fiatal azért jön hozzánk, mert meg akarják érteni, hogy mi szakadt meg Magyarországon a kommunizmussal. Honnan indultunk, hol akadtunk el, milyen lett volna nélküle.

Róth Miksa folyton újat kereső, kutató személyiség volt. Mindig azt akarta tudni, hogy mi mást, jobbat lehet csinálni. A kor jelentős művészeivel dolgozott együtt, akik kedvelték őt, mert alázatos és nagyon szerény ember volt. Mindig figyelt arra, hogy magas színvonalon teljesítsen.

Forrás: PestiEst